1. A vérzések típusai
A vérzéseket a sérült ér típusa szerint három fő csoportba soroljuk.
|
Vérzés típusa |
Jellemzői |
Elsősegély |
|
Hajszáleres (kapilláris) vérzés |
A vér lassan, szivárogva távozik. Általában kisebb, felületes sérüléseknél fordul elő. |
Sebtisztítás, steril fedőkötés. |
|
Vénás (visszeres) vérzés |
A vér általában sötétvörös, egyenletesen folyik. |
Közvetlen nyomás, szükség esetén nyomókötés. |
|
Artériás (ütőeres) vérzés |
A vér gyakran élénkpiros, a szívverés ütemében lüktetve vagy spriccelve távozhat. |
Azonnali, erőteljes közvetlen nyomás és sürgős segítség. |
Fontos: A vér színe és folyásának jellege nem mindig mutatja meg megbízhatóan a sérült ér típusát. Elsősegélynyújtáskor elsősorban a vérzés súlyosságát kell megítélni.
A vérzés elhelyezkedése szerint lehet:
- Külső vérzés: A vér a testen kívülre távozik.
- Belső vérzés: A vér a test szövetei vagy testüregei közé kerül, ezért kívülről nem feltétlenül látható.
2. A nyomókötés felhelyezése a felkarra
A nyomókötés célja, hogy folyamatos nyomást gyakoroljon a vérző sebre, ezáltal csillapítsa a vérzést.
A felhelyezés menete:
- Helyszín biztosítása: Ellenőrzöm a helyszín biztonságát, és lehetőség szerint védőkesztyűt veszek fel.
- A sérült nyugalomba helyezése: A sérültet leültetem vagy lefektetem, a sérült karját megtámasztom.
- Közvetlen nyomás alkalmazása: A vérző sebre steril gézlapot vagy tiszta textíliát helyezek, és kézzel határozott nyomást gyakorlok rá.
- A nyomópárna felhelyezése: A sebfedő rétegre összehajtogatott gézt vagy más megfelelő nyomópárnát helyezek, közvetlenül a vérző terület fölé.
- A pólya feltekerése: A pólyát a felkar körül több menetben vezetem, úgy, hogy a nyomópárnát a helyén tartsa. A menetek részben fedjék egymást, és a kötés megfelelő nyomást biztosítson a sebre.
- A kötés rögzítése: A pólya végét ragtapasszal vagy megfelelő rögzítőeszközzel rögzítem, ügyelve arra, hogy a kötés ne csússzon el.
- A vérzés ellenőrzése: Megvizsgálom, hogy a vérzés megszűnt-e. Ha továbbra is erősen vérzik, ismét közvetlen nyomást alkalmazok, és szükség szerint megerősítem a kötést.
- A kéz keringésének ellenőrzése: Megfigyelem az ujjak színét, hőmérsékletét, érzékelését és mozgathatóságát. A nyomókötés nem szoríthatja el indokolatlanul a kar teljes vérkeringését.
- Segélyhívás: Súlyos vérzés esetén azonnal hívom a 112-es segélyhívó számot. Életveszélyes, közvetlen nyomással nem uralható végtagvérzésnél megfelelő vérzéscsillapító szorítókötés (tourniquet) válhat szükségessé.
Különösen fontos: Ha a sebben nagyobb, beékelődött idegen tárgy található, azt nem távolítom el. A nyomást a tárgy körül alkalmazom, és gondoskodom a tárgy megtámasztásáról.
Összefoglaló rövid válasz
Három fő vérzéstípust különböztetünk meg: hajszáleres, vénás és artériás vérzést. A hajszáleres vérzés szivárgó, a vénás általában sötétvörös és egyenletesen folyik, míg az artériás vérzés gyakran élénkpiros és lüktető jellegű. Elhelyezkedésük szerint külső és belső vérzést különböztetünk meg.
Felkari vérzés esetén a sérültet nyugalomba helyezem, majd a sebre steril gézlapot teszek, és közvetlen nyomással csillapítom a vérzést. A gézlapra nyomópárnát helyezek, amelyet pólyával több körkörös menetben a felkarhoz rögzítek.
Ellenőrzöm, hogy a vérzés megszűnt-e, és hogy a kötés nem akadályozza-e a kéz vérkeringését. Súlyos vérzés esetén azonnal mentőt hívok a 112-es számon.
A legfontosabb szabály: A nyomókötést mindig a vérző sebre kell felhelyezni, és akkora nyomást kell biztosítania, hogy csillapítsa a vérzést. Nem célja a teljes végtag vérkeringésének elszorítása.
Fontos megjegyzés: A nyomókötés és a vérzéscsillapító szorítókötés két különböző eljárás. Életveszélyes felkari vérzésnél a gyors, hatékony vérzéscsillapítás elsőbbséget élvez, és szükség esetén tourniquet alkalmazása indokolt.